Mit érzünk elárulásnak? Árulás a párkapcsolatban.

 Kategória: kapcsolat

Ez az alattomos kapcsolatgyilkos, az árulás a párkapcsolatban abban különbözik a megcsalás klasszikus jelentésétől, hogy az árulásban nincs szerető, nincs egyéjszakás kaland, és nem vágyakozik senki egy harmadik fél után. Valamint külön kell választani azt is, amit a nő él meg árulásnak a párjától, és amit a férfi érez elárulásnak a nőtől az eltérő működésünk miatt.

A nők részéről a legtöbbször elhangzó sérelem, amit árulásnak éreznek, az a férfi családtagjai felől hátulról érkező negatív propaganda, vagy a szemtől-szembeni bántás. Amikor ebben a férj vagy társ nem áll ki a nő mellett.

Az esetek többségében ezek a tipikus anyós konfliktusok. Aki túlzott befolyásoló szerepével, akár az egész családot is képes a menye ellen hangolni. A nők tisztán érzik a nekik szóló verbális és a nonverbális kommunikációban rejlő éleket, míg a férfiak azt általában bagatellizálják. Talán sokaknak ismerősek is ezek a mondatok: – Anya valójában jót akar, anya mindig is ilyen volt, ne vedd magadra, biztos csak te értetted félre, nem akart bántani, stb… De ezekkel a mondatokkal valójában magukra hagyják a párjukat, akiknek ez borzasztó szenvedést okoz. Úgy érzik, elárulják őket. A legtöbb nő a kiszolgáltatottsággal és a tehetetlenséggel azonosítja ezt a nehéz megélést.

Árulásnak éli meg a nő, amikor a férfi magára hagyja a gyermekszülés utáni megváltozott körülményekben.

A terhességgel még nem jön el határozottan az az átütő változás a szülők életében, ami a kapcsolatot próbára teszi a gyermek megszületésével. A nők állapotosan  gondoskodóbbak, aminek hasznát általában a férfi fölözi le, mivel ezt az ösztönkésztetést csak korlátozottan lehet a születendő gyermeknek adni. A 9 hónap felfokozott állapotban tartja a leendő szülőket, és az egész család figyelme rajtuk van. Ez a kitüntetett figyelem és gondoskodás abban a pillanatban szűnik meg, amikor a gyermek megszületik.

A figyelem onnantól az övé, a gondoskodás az övé, és az idillikus várakozás légköre hirtelen csatatérré válik. A gyermek üvölt, hasfájós, a nő napi 24 órában anya, aminek megpróbáltatásitól a legkevésbé sem kiegyensúlyozott.  Vezető árulások közé teszik a nők a párjuk erre az időszakra vonatkozó viselkedését. A munkába menekült, későn jött haza, nem segített a teendőkben, nem beszélgetett velem… Ekkor szokott rendszerint nagyobb teret kapni a feleség anyja, aki nagymamaként annyit segít, hogy feljogosítva érzi magát beleszólni a család ügyeibe, akár oda szurkálva a feladatát nem kielégítően teljesítő vejének is. Amitől a férfi csak még jobban távolodik. Ez a helyzet pedig annyi sérelmet halmozhat, hogy még évek múlva is tüske lehet minden érintett fél szemében.

Ezzel szemben a férfi érzése szerint árulás a párkapcsolatban a nő eltávolodása.

Ennek gyakori példája az elfejlődésnek az a változata, amikor a nő emberismereti, önismereti, spirituális utat jár be. A férfiak az eltávolodásból eredő félelmet általában azzal fejezik ki, hogy leszólják azokat a könyveket, fórumokat, előadásokat, előadókat, amiket vagy akiket okol a kialakult helyzetért. Mire a nők csak még nagyobb határvonalat húznak az „új életük” és férjük között. Eltávolodási okok között szerepel és sokat hallott vád a férfiak részéről, a szeretethiány. Amit általában úgy fogalmaznak meg, hogy a nő minden figyelme és gondoskodása a gyereken vagy a gyerekeken van. Valamint a szexuális igények különbözőségben jelenik meg számukra a probléma. Sokszor hangzik el, hogy a feleség nem elég nyitott a gyakoribb és változatosabb együttlétekre. Ez az állapot pedig kitűnő táptalaja egy harmadik beférkőzésének, mert a férfi kiüresedett érzelmileg. A szeretővel pedig sokkal könnyebb dolga van, hiszen azzal a kapcsolattal nem járnak együtt hétköznapi gondok.

A férfiak árulásnak élik meg a párkapcsolatban azt is, amikor a nő „elsárkányosodik”.

Úgy érzi, ezt nem érdemli meg. Mert ő megtesz mindent. Dolgozik, gürizik a családért, és otthon nem a béke szigete várja, hanem az elégedetlenség és a feszültség. A férfiaknak pedig nehéz erről beszélni, sokszor csak lenyelik a konfliktust, vagy agresszíven viselkednek. Többször megjelenik a csökkent értékűség érzése, az önbizalomhiány, aminek az a dinamikája, hogy a tudat törekedni fog az egészséges önbizalom visszaállításra. Ennek eszközei lehetnek az extrém sporttól kezdve a bármilyen státuszszimbólumot jelképező tárgy birtoklásáig bármi, ami látszólag egyensúlyt hoz.

Ezeken a konkrét- egyáltalán nem egyedi- helyzeteken nagyon sokat tud segíteni a párkapcsolati coaching egyszerű, gyakorlatias eszközökkel és egy olyan rálátással , melynek során az egymás és a helyzet iránti megértés újra össze tudja kapcsolni az egymástól eltávolodott párokat. Nagyon fontos tudatában lenni annak, hogy felelősséggel tartozunk egymásért és magunkért egy kapcsolatban. Melyben árulás a párkapcsolatban, ha nem foglalkozunk a ránk ható szülői befolyással, hagyjuk a párunkat bántani, és nem kérjük ki magunknak, ha valaki negatív színben akarja előttünk feltüntetni. Árulás a párkapcsolatban, amikor magára hagyjuk –akár érzelmileg- a megváltozott élethelyzetekben. Árulás, ha hagyjuk a kapcsolatot kisiklani. Ha nem szánunk elég időt és figyelmet a másikra. Ha elhallgatjuk egymás előtt a problémáinkat. És árulásnak érezzük azt is, amikor valaki arra használja a kapcsolatát, hogy önmagát fontosnak élje meg, vagy valamit nyerjen vele, ami számára fontos, de valójában nem érdekli a másik.

társfüggőségcselédlány