Kapcsolati válság

 Kategória: kapcsolat

Olyan szomorú belegondolni, hányan vannak minta párok, akiknek évek óta semmi, de semmi közük nincs egymáshoz. Kifelé ők a minta férj és feleség, a társaság mosolygó párosai, akik soha nem panaszkodnak, mindenkivel kedvesek és jó rájuk nézni.

Majd, amikor senki nem látja őket, rájuk borul a csendesség. Mert évek óta, mint idegenek élnek egymás mellett. Egy az asztal, egy az ágy, de kétfelé vált az élet.

Ezt persze megelőzte megannyi fájdalmas vita, veszekedés és játszma, majd egyszer csak azt vették észre, belekényelmesedtek a semmibe. Hiszen nincs más út, ez megszokott, langyos, és bár sehová nem vezet, elvannak benne azok, akiknek ez adatott.

A lélek azonban a végtelenségig harcol majd.

Hiszen minden arról szól, hogy az ölelés gyógyít, hogy a nevetés boldoggá tesz, és szerelmesnek lenni maga az élet. Ezekben a kapcsolatokban azonban felgyülemlik a fájdalom és nem akarnak ölelést, nevetést és szerelmet a másiktól. Mert ismerik az arcát, az igazit, a valóságot. A másiknak.

Mert az igazi kapcsolatok, a valósak, a teljes megismerésen alapulnak. Amikor ismered a másik ember erősségeit, gyengeségeit, amikor tudod milyen, ha csalódott, ha boldog, amikor erős vagy gyenge. És bizony nem csak megismerni kell, hanem engedni, hogy minket is megismerjenek.

Ez talán a legnehezebb. Engedni, meztelenné válni, megmutatni önmagunkat úgy, ahogy vagyunk. És mindeközben elhinni, hogy szerethetők vagyunk, hogy valóban minket szeretnek, ehhez bátorság is kell.

Bátorság, akkor, ha nem ismered önmagad.

Mert ugyan ki szeretheti az elesettet, a néha kétségbeesőt, az útkeresőt, de azt ritkán találót, a lelkest, majd visszafordulót, a fáradtat, a büszkét, magát az embert?

A tükörbe nézve meg kell találnunk magunkban a jót és elengedni a rosszat, ha azon változtatni nem tudunk. Meg kell tanulnunk szeretni önmagunkat, hogy elhihessük, mindaz az érték, ami bennünk van, szerethető.

Mert szerethetők vagyunk, mindannyian. Nem csak akkor, amikor rózsaszín a világ, és minden boldogságban úszik. Szeretve lenni és szeretni bizony a szürke hétköznapokban sem lehetetlen. Nem csupán egy, de tíz év múlva is. Megtalálni és megbecsülni magunkban és a másikban az embert, ismerve, szeretni azt…. Na ez az, ami nem kicsi, és nem egyszerű feladat.

igaz szerelemharmadik